Ha Kínában supermarketba megy az ember számolnia kell pár dologgal.

Először is a dolgok nagy százalékáról fogalmunk sem lesz hogy mi, és nagy valószínűséggel nem is fog róla kiderülni mert semmilyen emberi nyelven nincs felíratozva. Így vagy bevállalja az ember a kockázatot, hogy lehet nem a legfinomabbat választja (sajnos ebbe már többször belefutottunk), vagy inkább biztosra megy, és csak a már jól bevállt dolgokat választja.

Másodszor, igen sok furcsa és undorító dologgal találjuk szembe magunkat (persze ez csak nekünk európai szemmel az). Legyen az különböző tengeri herkentyű, számunkra ismeretlen állat húsa vagy tegyük fel a szabadszedéses hús pult.

Persze ott a másik oldal, a hihetetlen mértékű választék. Csak salátaféléből két sornyi volt, amit legtöbbször főve esznek meg, és akkor még nem beszéltünk a gombákról és a gyümölcsökről.

Összegezve, most is beigazolódott, a kínaiak jelszava, ami nem öl meg, az meg lehet enni.